[286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
- Gyalog? Nincs kicsit messze? - néztem furcsán rá.
|
Natalia Camillo Bernarda:
-Persze!-mondtam Edwardra nézve.Majd elköszöntünk Marktól és az orvostól is.Majd amikor Edward kocsijánál voltunk akkor odafordultam Edwardhoz.-Verseny le a tengerpartra?-kérdeztem mosolyogva.
|
Még jobban lehangolt, amikor Nati átadta azt a nyakláncot, amit Stella kapott tőlem.
"Tehát igaz..." - gondoltam.
- Oké. Menjetek csak. - mondtam halkan.
- Sziasztok.
|
Mark hirtelen nagyon elszomorodott. Mondjuk nem is csodáltam.
Az orvos bejött a szobába, mondta, hogy mostmár vége a látogatási időnek.
- Nah mi megyünk Mark. Majd holnap jövünk. Ugye Nati?
|
[286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|